Nukleáris fegyvereket érintő balesetek


Az interneten elérhető, napvilágot látott esetek közül válogattam ki és fordítottam le a hitelesnek tűnők nagy részét. Íme.

Repülők Tengeralattjárók A tengerfenék Rakéták Irányítás Irodalom

Légi balesetek

  • 1950. február 13.
    Egy amerikai B-36-os bombázó Kanada partjainál, a Csendes-Óceán felett kigyulladt. Mielőtt a repülő a parti hegyekbe csapódott, a fedélzetén lévő, a hadsereg szerint inaktív, plutóniumot nem tartalmazó atombombát 3000 méterről ledobták, amelyet a hagyományos robbanóanyag fel is robbantott.
  • 1950. április 11.
    Egy amerikai B-29-es bombázó fedélzetén egy atombombával Új-Mexikóban, a Kirtland légitámaszpont közelében egy hegynek csapódott. A bomba megsemmisült, de szerencsére biztonsági okokból a nukleáris töltet (amely szintén a fedélzeten volt) nem volt behelyezve a bombába, és sértetlen maradt.
  • 1956. március 10.
    Egy Floridából Európába tartó amerikai B-47-es bombázó, fedélzetén két bombába való nukleáris anyagot tartalmazó kapszulával, nem találkozott légi üzemanyag-utántöltő repülőjével a Földközi-tenger felett. Kiterjedt kutatás sem bukkant a bombázó vagy legénységének nyomára.
  • 1956. július 27.
    Az angol légierő (RAF) Lakenheath beli bázisánál egy amerikai B-47-es bombázó "touch-and-go" leszállás gyakorlása közben egy raktárépóletbe csapódik. A keletkező tüzet sikerült megfékezni, mielőtt az épületben található hat darab, egyenként 4 tonna TNT-t tartalmazó atombombát elérte volna.
  • 1957. május 22.
    Egy amerikai B-36-os bombázó, útban a texasi Biggs légitámaszpontról Kirtlandbe véletlenül elejt egy atombombát az Új-Mexikói sivatagban. A robbanóanyag felrobban, 8 m átmérőjű, 4 m mély krátert hagyva. Biztonsági okokból a nukleáris töltet nem volt a bombába helyezve.
  • 1957. július 28.
    Egy a delaware-beli Dover légitámaszpontról Európába tartó C-124 "Globemaster" repülő, fedélzetén három atombombával motorhibát észlel. Rehobeth-től keletre két bombától megszabadulnak, amelyeket később nem sikerült felkutatni. Feltehetőleg most is a tenger fenekén nyugszanak.
  • 1958. január 31.
    Egy tengerentúli amerikai bázison, egyes források szerint Marokkóban, Rabattól 150km-re északkeletre felszállás közben lezuhant egy B-47-es bombázó, fedélzetén éles nukleáris fegyverrel. Egy mérföldes körzetben evakuálást rendeltek el, a gép 7 órán keresztül égett, a roncs közvetlen közelében jelentős szennyezés keletkezett.
  • 1958. február
    Az angliai Greenham légitámaszponton felszállás közben egy B-47-es bombázó motorhiba miatt 2500 m magasságban megszabadult két 1700 gallonos üzemanyagtartálytól, amelyek véletlenül egy nukleáris fegyverekkel megrakott parkoló B-47-es mellett csapódtak a földbe. A keletkezett tűz 16 órán át égett, közben legalább az egyik bomba robbanóanyaga felrobbant, ami uránium és plutónium kontaminációt okozott.
  • 1958. február 5.
    A floridai Homestead légitámaszpontról indulva egy F-86-os gép és egy B-47-es bombázó gyakorlatozás közben összeütközött. A Georgiai Savannah folyó torkolatánál a B-47-es megszabadult a fedélzetén lévő hidrogénbombától. A bombát két hónapnyi keresés után sem sikerült megtalálni, valószínűleg ma is a mocsárban vagy az óceánban fekszik.
  • 1958. március 11.
    Egy B-47-es bombázó, amely a georgiai Hunter légitámaszpontról tartott Európába, véletlenül ledobott egy élesítetlen atombombát a dél-karolinai Mars Bluff fölött, egyenesen Walter Gregg kertjébe, ahol a bomba konvencionális robbanóanyaga felrobbant, 20 méter átmérőjű 5-10 méter mély krátert hagyva maga után, és megsemmisítve egy lakóháza, valamint megrongálva öt másik házat és a templomot. A légierő 54000 dollár kártérítést fizetett.
  • 1958. november 4.
    Egy B-47-es bombázó Texasban felszállás közben kigyullad és 500 méterről lezuhan. A fedélzeten található nukleáris fegyver konvencionális robbanóanyaga felrobban, 10 méter átmérőjű krátert ütve.
  • 1958. november 26.
    Louisianában egy B-47-es kigyullad a földön. A fedélzeten található atombomba megsemmisül a tűzben. A szennyeződés a közvetlen környezetre korlátozódik.
  • 1959. július 6.
    A Louisiana állam beli Barksdale Légitámaszponton egy C-124 repülő felszállás közben lezuhant és kigyulladt. A fedélzeten található nukleáris bomba megsemmisült, de robbanás és komolyabb kontamináció nem következett be.
  • 1959. október 15.
    Kentuckyban egy KC-135 üzemanyagszállító és egy B-52-es bombázó, fedélzetén két nukleáris fegyverrel a levegőben összeütközött és lezuhant. A bombákat sértetlenül visszanyerték.
  • 1961. január 23.
    Az észak-karolinai Goldsboro közelében egy B-52-es bombázó 1000-3000 m magasságban dezintegrálódott, aminek következtében elveszítette két 2.4 megatonnás termonukleáris bombáját. Utólagos vizsgálatok szerint az egyik bomba valamennyi biztonsági rendszere csődöt mondott, s csupán egy utolsó kapcsoló akadályozta meg a robbanást. A másik bomba ejtőernyő nélkül, szabadon csapódott egy mocsárba, ahonnan csak néhány részét sikerült kiásni.
  • 1961. március 14.
    A kaliforniai Yuba City közelében egy B-52 meghibásodott. Miután lakatlan területre irányították, a legénység kiugrott. A gép becsapódásakor a bombák leszakadtak a gépről, de a biztonsági eszközök megfelelően működtek, és a bombák robbanóanyaga nem robbant fel.
  • 1964. január 13.
    Úton a massachusettsi Westover légitámaszpontról a georgiai Turner légitámaszpontra egy B-52 fedélzetén két nukleáris fegyverrel lezuhan. A bombákat "viszonylag sértetlen" állapotban gyűjtötték be.
  • December 8, 1964
    Indiana államban, a Grissom Légitámaszponton egy B-58-as bombázó letért a felszállópályáról és kigyulladt. A fedélzeten lévő öt nukleáris fegyver részben megsérült a tűzben. A kontamináció a közvetlen környezetre korlátozódott.
  • 1965. december 5.
    A Rjúkjú-szigetek közelében egy termonukleáris bombával felszerelt A-4E repülő pilótájával együtt a Vietnamból haza tartó USS Ticonderoga repülőgép-anyahajóról legurult és elmerült az 5 km mély tengerben.
  • 1966. január 17.
    Egy amerikai KC-135 üzemanyaghordozó repülő és egy B-52-es bombázó Spanyolország partjai felett összeütközik és négy termonukleáris bomba esik le Palomares falu közelében. Egy bomba épségben ér földet, kettőben földet éréskor felrobban a konvencionális robbanóanyag. Később 1400 tonna kontaminált talajt távolítanak el. A spanyol katonák védőfelszerelés nélkül dolgoznak. A negyedik bombát 80 nap múlva találják meg és emelik ki a tengerből.

    [ bomba ]
    A tengerből kiemelt, kissé viharvert bomba, Palomaresnél
  • 1966. augusztus 29.
    Az amerikai Puerto Ricóhoz tartozó Vieques sziget közelében gyakorlatozás közben a tengerbe került egy nukleáris bomba. Két hónappal később sikerült kiemelni.
  • 1968. január 21.
    Egy amerikai B-52-es bombázó vészleszállás közben lezuhan a grönlandi Thule légitámaszpont közelében. A fedélzeten négy atombomba volt, amelyek hagyományos robbanóanyaga felrobbant, mintegy 10 hektárt szennyezve be plutóniummal, amely befagyott a hőtől megolvadt jégbe. A terület megtisztításában segédkező dán munkások védőfelszerelés nélkül dolgoztak. Egyes utalások szerint az egyik bomba részei továbbra is a bázis előtti öböl alján fekszenek.
  • 1977. november 28.
    Nyugat-Németországban egy nukleáris robbanófejeket szállító amerikai CH-47-es helikopter felszállás közben kigyulladt és lezuhant. A tüzet sikerült eloltani és a fegyvereket biztonságosan eltávolítani.
  • 1980. szeptember 15.
    A nebraskai Grand Forks légitámaszponton egy B-52 kigyulladt a földön, fedélzetén rövid hatótávolságú AGM-69 nukleáris rakétákkal. A tűz három órán át égett, de a kedvező szél és a tűzoltók távol tartották a lángokat a rakétáktól.

Tengeri balesetek

  • 1960. június 4.
    Az USS Sargo amerikai nukleáris meghajtású tengeralattjáró a hawaii Pearl Harbor bázison egy robbanást követően kigyulladt. Két torpedó felrobbant, miközben a tűz folyamatos oxigénutánpótlást kapott az éppen feltöltés alatt álló nagynyomású oxigénből. A nagyobb katasztrófát megakadályozandó a tengeralattjárót szándékosan elsüllyesztették. Később kiemelték, a javítási munkálatok három hónapig tartottak.
  • 1961 július 4.
    A szovjet K-19 nukleáris meghajtású tengeralattjáró reaktorhűtése szivárogni kezd. A radioaktív szennyezés olyan komoly, hogy a legényéget evakuálják és a tengeralattjárót hazavontatják. A reaktorokat ki kell cserélni. Az elszenvedett sugárterheléstől 8-an meghalnak.
  • 1962. június
    A szovjet K-3 nukleáris meghajtású tengeralattjárón tűz üt ki, amely komolyan károsítja a reaktorokat. A hajót hazavontatják, a reaktorokat ki kell cserélni.
  • 1963. április 10.
    Az amerikai Tresher nukleáris meghajtású tengeralattjáró Bostontól keletre egy próbamerülés során elsüllyed. A 129 fős legénység elpusztul. A pontos okok nem ismertek, valószínűleg egy könnyeb beázástól elektromos hiba lépett fel, ezért a reaktor vészleállást hajtott végre, az áram nélkül maradt hajó pedig képtelen volt felszínre manőverezni.
  • 1968. március 8.
    Hawaii Oahu szigetétől 1000 km-re északkeletre a K-129 szovjet dízel hajtású tengeralattjáró elsüllyed, fedélzetén 3 nukleáris töltetű rakétával. A CIA megpróbálja kiemelni ("Project Jennifer"), hat év alatt többszázmillió dolláros költséggel építenek egy hajót erre a célra. Állítólag a kiemelés során a tengeralattjáró törzse kettétört, és az egyik fele visszazuhant a tengerfenékre, de így is sikerült néhány nukleáris torpedóhoz hozzájutni.
  • 1968. május 21.
    Az Atlanti-óceánon, az Azori-szigetektől 600 km-re délnyugatra, elsüllyed az amerikai USS Scorpion nukleáris meghajtású tengeralattjáró. A 99 fős legénység elpusztul. A 3000 méter mélyen fekvő roncs fedélzeten két ASTOR nukleáris torpedó is van. Az ok ismeretlen, a gyanú a tengeralattjáró saját torpedóira terelődött.
  • 1968. május 24.
    A K-27 szovjet nukleáris meghajtású tengeralattjáró reaktorbalesetet szenved, kilencen meghalnak. Sikertelen javítási kísérlet után a reaktort Novaja Zemlja mellett a tengerbe süllyesztik.
  • 1969. május 15.
    Az amerikai U.S.S. Guitarro nukleáris tengeralattjáró a San Franciscói-öbölben az építés utolsó fázisai közben elsüllyed.
  • 1970. április 10.
    A spanyol partoktól 500 km-re a Vizcayai-öbölben a szovjet K-8 nukleáris meghajtású tengeralattjárón tűz üt ki. Pár nappal később, vontatás közben a tengeralattjáró elsüllyed, 4500 m mélyre. A legénységből 52-en meghalnak.
  • 1970. június
    Az USS Tautog nukleáris meghajtású tengeralattjáró összeütközik a szovjet K-108 nukleáris meghajtású tengeralattjáróval. Mindketten visszatérnek bázisukra javításra. A K-108-ból egy darab propeller beágyazódott a Tautogba.
  • 1970. november 29.
    A skóciai Holy Loch tengeralattjáró-támaszponton tűz üt ki az amerikai USS Canopus szállítóhajón, fedélzetén nukleáris robbanófejekkel, miközben két nukleáris tengeralattjáró horgonyzott mellette. Négy óra alatt sikerült megfékezni a tüzet.
  • 1971. december 12.
    Az amerikai Connecticutban 500 gallon radioaktív víz kerül a Dace tengeralattjáróból a Thames folyóba.
  • 1972. február 24.
    Az Atlanti-óceánon tűz üt ki a szovjet K-19 nukleáris meghajtású, ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárón. 28-an meghalnak, a hajót kikötőbe kell vontatni, amiben több mint 30 szovjet hajó vesz részt.
  • 1973. június 13.
    A szovjet K-56 nukleáris meghajtású tengeralattjárón reaktorbaleset történik, 27-en meghalnak.
  • 1974
    A brit HMS Tiger nukleáris tengeralattjáró a máltai Valletta kikötőben horgonyzott, amikor a munkálatok közben egy torpedót véletlenül ráejtettek az egyik nukleáris fegyverre. Ha robbanás következik be, több mérföldes körzetben szennyezték volna a főváros kikötőjét.
  • 1975. november 22.
    Szicília közelében éjszaka összeütközött az amerikai USS John F. Kennedy repülőgép-anyahajó az USS Belknap cirkálóval. Komoly tüzek keletkeztek, amelyeket épphogy sikerült távol tartani az USS Belknap elülső fegyverraktárától, így nem sérültek meg a nukleáris fegyverek.
  • 1975. november
    A USS Proteus véletlenül jelentősebb mennyiségű radioaktív vizet enged az Apra-öbölbe Guamon. A közeli nyilvános strandokon a megengedett sugárzás 50-szeresét mérik.
  • 1976. szeptember 26.
    A szovjet K-47 nukleáris tengeralattjárón tűz üt ki. 8-an meghalnak.
  • 1977. szeptember 8.
    Egy szovjet tengeralattjáró véletlenül katapultál egy nukleáris robbanófejet. A bombát sikerült begyűjteni.
  • 1977. szeptember 20.
    A USS Ray nukleáris tengeralattjáró a Földközi tengeren egy korallhegynek ütközik. A károk javítása egy évig tart.
  • 1978. május 22.
    Washingtonban a Puget-szorosban a USS Puffer véletlenül 500 gallon radioaktív vizet enged a tengerbe.
  • 1981. április 9.
    A 160 nukleáris robbanófejjel felszerelt USS George Washington összeütközik egy japán teherhajóval a Kelet-Kínai tengeren.
  • 1981. augusztus 21.
    A K-122 szovjet nukleáris tengeralattjárón tűz üt ki Okinawa közelében. 15-en meghalnak. A hajót kikötőbe kell vontatni.
  • 1981. november 2.
    Skóciában az amerikai USS Hollandról egy tengeralattjáróra való átrakodás közben egy daru leejt egy Poseidon nukleáris rakétát, amely 5 métert zuhan szabadon, mielőtt a csörlő megfogja - épp a tengeralattjáró teste felett.
  • 1983. június 24.
    A K-429 szovjet nukleáris tengeralattjáró Kamcsatka mellett elsüllyed. 12 órán át nem veszik észre a hajó eltűntét. 16-an meghalnak. A hajót két hónap múlva kiemelik.
  • 1984. március 21.
    Az amerikai USS Kitty Hawk repülögép-anyahajó összeütközik egy szovjet tengeralattjáróval. Mindkettőn számos nukleáris fegyver van.
  • 1985. augusztus 10.
    Vlagyivosztok mellett, a Csazsma-öbölben a K-314 tengeralattjáró reaktorát töltötték újra. Amikor az egyik reaktort daruval áthelyezték, az meggörbült, megindult a láncreakció, a keletkező hő pedig robbanást okozott, amely a fedőt 80 méterre repítette, kilökte a frissen betöltött üzemanyagot, belső károkat okozott, valamint tűz keletkezett, amit csak 4 óra alatt sikerült megfékezni. Jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a tengerbe.
  • 1985. szeptember 13.
    A K-429 újra elsüllyed, ezúttal a kikötőben.
  • 1986. március 13.
    A USS Nathaniel Greene ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró az ír tengeren zátonyra fut - az első komolyabb amerikai rakétahordozó baleset. A részletes károk nem ismertek, de javítás helyett kivonták a hadrendből és szétszerelték.
  • 1986. október 3.
    A K-219 szovjet tengeralattjárón tűz üt ki Bermuda partjaitól 600 km-re keletre. A tüzet egy torpedócsőbe beszivárgó víz és a torpedó üzemanyagának heves reakciója okozza. Három nappal később vontatás közben elsüllyed.
  • 1989. április 7.
    A szovjet K-278 Komszomolec nukleáris tengeralattjáró a Norvég partoktól 500 km-re, a Barents-tengeren kigyullad és elsüllyed, 42-en meghalnak.
  • 1992. február 11.
    A Barents-tengeren, a szeveromorszki tengeralattjáró-bázis közelében összeütközik az amerikai USS Baton Rouge és az orosz Barracuda tengeralattjáró. Mindkettő képes elhagyni a helyszínt, de a Barracudát leselejtezik, majd egy évvel később a Baton Rouge-t is.
  • 1993. március 20.
    A Barents-tengeren összeütközik egy orosz Delta III osztályú interkontinentális rakétahordozó tengeralattjáró és a USS Grayling nukleáris meghajtású tengeralattjáró.
  • 1994. március 2.
    A francia Amethyste nukleáris meghajtású tengeralattjáró gyakorlatozás közben kis sebességgel a tengerfenéknek ütközik a Földközi-tengeren. Sérültek nincsenek.
  • 1994. július 19.
    Egy francia tengeralattjáró Toulon közelében, a Földközi-tengeren emelkedés közben egy szupertankernek ütközött, olajszennyezést okozva.
  • 2000 augusztus 12.
    Gyakorlatozás közben a Kurszk orosz nukleáris tengeralattjáró egyik torpedója berobban, a hajó elsüllyed a Barents-tengeren. 118-an meghalnak. A roncsot egy évvel később felszínre hozzák.
  • 2001. február 9.
    Az amerikai USS Greenville nukleáris tengeralattjáró Hawaii partjainál emelkedés közben elsüllyeszti a japán Ehime Maru halász- és oktatóhajót. 35-en, köztük diákok, meghalnak.
  • 2003. augusztus 30.
    A Barents-tengeren, a Kilgyin-szigettől 5 km-re, 170 m mély vízben vontatás közben elsüllyed a K-159 nukleáris tengeralattjáró. A hajót 1989-ben vonták ki a hadrendből, ám a leállított reaktorok még tartalmaznak használt üzemanyagot. 9-en meghalnak.

A tengerfenék ma: tengeralattjárók, fegyverek, reaktorok, hulladék

  • USS Thresher, 1963 óta, Cape Codtól 160 km-re délre, 2600 m mélységben. Fedélzetén 1 reaktor, belőle származó Co60-at mutattak ki az üledékben.
  • USS Scorpion, 1968 óta. Azori-szigetektől 650 km-re délnyugatra, 3600 m mélyen. 1 reaktor és két nukláris fegyver a fedélzeten.
  • K-129. Hawaiitól 1000 km-re. 1968 óta. Állítólag a CIA legalább részben kiemelte.
  • K-8 November osztályú nukleáris tengeralattjáró. Vizcayai-öböl, 500 km-re északnyugatra, 4600 méter mélyen. 2 reaktor a fedélzeten. 1970 óta.
  • K-219 Yankee osztályú nukleáris tengeralattjáró, 1986 óta. Bermuda közelében, 5000 m mélyen. 34 nukleáris robbanófej, 2 reaktor.
  • K-278 Komszomolec. 1989 óta. Norvégiától északra, 1600 m mélységben. 2 nukleáris fegyver és 1 reaktor.
  • K-159. 2003 óta. Barents-tenger, Kilgyin-sziget, a parttól 5 km-re, 170 m mélyen. Reaktorok a fedélzeten.
  • Szándékosan tengerbe süllyesztett reaktorok:
    • USA, Delaware/Maryland mellett, 3000 méter mélyen 1 db kísérleti folyékony nátrium hűtésű reaktor a USS Seawolfról, az 50-es évekből. Pontos helye ismeretlen.
    • Novaja Zemlja, Tyecsenyija fjord: 2 üres reaktor 40 méter mélyen, '88-ból
    • Novaja Zemlja, Cikolka fjord: 3 reaktor használt fűtőelemekkel és csomagolt használt fűtőelemek konténerben.
    • Novaja Zemlja, Sztyepovogo öböl: K-27 tengeralattjáró, 2 folyékony fém hűtésű kísérlati reaktorral, 50 m mélyen, 1981-ből.
    • Novaja Zemlja, Abroszimov öböl: 3 üres reaktor és 3 használt fűtőelemekkel, 20 m mélyen '65-'66-ból
    • Kara-tenger: 10 üres és 6 teli reaktor, valamint 11000 db radioaktív szemét konténer
    • További helyek az Északi-tengeren: Zapanaja Lica, Vigyajevo, Szeveromorszk, Gremikha, Szeverodvinszk: 38 tengeralattjáró és hajó elhasznált üzemanyag tárolására használva, 6 reaktormag, 23000 használt fűtőelem.

Rakéták

  • 1956. december
    Egy tesztelés során az amerikai Cape Canaveralról fellőtt (robbanófej nélküli) Snark cirkálórakétával elvesztették a kapcsolatot, a rakéta a brazil őserdők fölött tűnt el. Egy farmer talált rá 26 évvel később.
  • 1960. június 7.
    A new jersey-i McGuire légitámaszponton egy BOMARC-A nukleáris rakéta lángba borult, miután egy nagynyomású héliumtartály felrobbant és felszakította a rakéta üzemanyagtartályát. A rakéta megolvadt, plutónium szennyeződést okozva a bázison és a talajvízben.
  • 1962. június
    Sikertelen kísérletek során két Thor rakétán elhelyezett nukleáris robbanófej a Csendes-óceánba zuhan.
  • 1965. augusztus 9.
    Arkansas államban, Searcy közelében egy Titan II rakéta silójában tűz üt ki egy sérült üzemanyagcső miatt, 53-man meghalnak. A rakéta nem volt felfegyverezve.
  • 1966. október 27.
    A kínai DF-2 nukleáris rakéta éles tesztje. A Jiuquanból fellőtt, 20 kilotonnás robbanófejjel felszerelt rakéta sikeresen felrobban a 800 kilométerre levő Lop Nor felett. Közben lakott települések felett halad el (Anxi, Dunhuang), és ha célt téveszt, elvben milliós városokat is el tudott volna érni (Xining, Lanzhou).
  • 1980. szeptember 20.
    Arkansas államban egy Titan II interkontinentális ballisztikus rakéta silójában egy technikus elejtett franciakulcsa eltalálja a rakétát, szivárgást okozva a nagynyomású üzemanyagtartályban. A komplexumot kiürítik. 8 óra múlva a szivárgó üzemanyag berobban, 1 halálos áldozatot okozva és 21 embert megsebesítve. A robbanás leszakította a siló 740 tonnás ajtaját és 200 méter magasba röpítette a robbanófejet.
  • 1993. november
    Egy Cseljabinszk közeli fegyvergyárból két alkalmazott ellop 2 nukleáris robbanófejet. A fegyvereket rövid idő múlva megtalálják egy autóparkolóban.

Irányítás

  • 1960. október 5.
    Az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD, ez irányítja az amerikai nukleáris robbanófejjel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM-eket) és a nukleáris stretégiai bombázókat) "korai előrejelzés" (early-warning) rendszere figyelmeztető jelzést küldött, mely szerint masszív szovjet nukleáris csapás közeleg az Egyesült Államokhoz. Valójában egy számítógép hibájából a távolságmérésnél két nulla eltűnt: a 4000km távolságban érzékelt rakétának tűnő jelek a 400 000 km-re levő Holdről verődtek vissza.
  • 1961. november 24.
    Az amerikai stratégiai légiparancsnokság (SAC) és mindhárom (a grönlandi Thule, az alaszkai Clear és az angliai Fillingdales) ballisztikus támadást figyelő központ (Ballistic Missile Early Warning Site - BMEWS), között megszűnt a kapcsolat. A három hely kommunikációs eszközeinek egyidejű meghibásodása valószínűtlenebbnek tűnt, mint egy jól időzített támadás, ezért riadót rendeltek el a stratégiai B-52-es bombázóknak. Később kiderült, a három központ vonalai egyetlen átjátszóállomáson át haladtak, amely meghibásodott.
  • 1962. augusztus 23.
    Egy a kanadai Ellesmere szigetről az alaszkai Barter szigetre tartó B-52 stratégiai bombázó navigációs hiba miatt 500 km-re megközelítette a szovjet légteret a Vrangel-szigetnél, ahol feltételezések szerint elfogó vadászgép bázis volt. Az ilyen hibák megismétlődését elkerülendő, az ilyen magas földrajzi szélességen haladó, nehezen navigálható útvonalakat megváltoztatták. Ezek a változások azonban csak lassan léptek életbe, és az 1962 októberi kubai rakétaválság alatt is ugyanez az útvonal volt mindennap használatban.
  • 1962. október 24. (kubai rakétaválság)
    Egy szovjet műhold felrobbant, amelyet állítólag ICBM támadásnak vélt a NORAD (a vonatkozó dokumentumok titkosítását nem oldották fel).
  • 1962. október 25. (kubai rakétaválság)
    Az amerikai Duluth irányítóközpontban egy biztonsági őr egy kerítésen átmászó alakra lett figyelmes. Aktiválta "szabotázs" riasztót, mely a környék összes bázisán megszólalt. Hibás huzalozás miatt az egyik bázison a nukleáris fegyverzetű F-106A gépek felszállására utasító riasztó szólalt meg. Mivel a kubai rakétaválság miatt nem voltak riadógyakorlatok, a pilóták azt hitték, kitört a 3. világháború. Felszállás előtt sikerült értesíteni a gépeket a hibáról. Később kiderült, az eredeti behatoló egy medve volt.
  • 1962. október 26.
    A kubai rakétaválság alatt valamennyi ICBM-et nukleáris robbanófejjel látták el (amit bizonyára az szovjet titkosszolgálat is tudott). Kivéve (ám ezt nem biztos hogy tudta a szovjet titkosszolgálat) azt a Titan rakétát, amelynek ezen éjszaka volt tesztkilövése, amit aggodalom nélkül végre is hajtottak.
  • 1962. október 28.
    A moorestowni radarbázison egy szimulált, kubáról indított atomtámadás szalagjai futottak, miközben egy műhold jelent meg a horizonton. Az összezavarodott operátorok a parancsnokságnak nukleáris támadást jelentettek. Nem voltak működésben a területet lefedő többi radarok, amelyek megerősíthették volna a kubából közelgő rakéta veszélyét. Végül a floridai becsapódás előre jelzett ideje után sem történt semmi, és ez az információ időben eljutott minden vezetési szintre.
  • 1979. november 9.
    Egyszerre 4 különböző parancsnokság (NORAD főparancsnokság, SAC, Pentagon, Alternatív Nemzeti Katonai Parancsnoki Központ) képernyői egyszerre hatalmas számú az USA fele közeledő szovjet rakétát kezdtek el jelezni. A légierő számos gépe, többek között az elnöki különgép is a levegőbe emelkedett - az elnök nélkül! A pánik és káosz ellenére 6 percen belül sikerült az egyik radarállomással kapcsolatba lépni, akik jelezték, hogy nem észlelnek rakétákat. Mint kiderült, csak egy számítógépes szimulációról volt szó. Később külön telepet hoztak létre erre a célra, hogy ne kelljen a katonai használatban lévő rendszereken futtatni a tesztszalagokat.
  • 1980. június 3.
    Egy számítógépalkatrész hibájából a NORAD rendszer hibásan szovjet rakétatámadást jelzett. 100 B-52 és az elnöki katonai különgép készült a felszállásra. Még időben észlelték, hogy számítógépes hibáról van szó, de a hamis jelzés három nappal később megismétlődött. A problémát egy hibás áramkör okozta, aminek eredményeként véletlenszerű számjegyek jelentek meg a dektektált rakéták száma helyén.
  • 1983. szeptember. 26.
    A nyolcvanas évek elején a szovjet vezetés attól tartott, hogy az amerikaiak nukleáris háborúra készülnek. Ezen a napon egy szovjet korai előrejelző műhold tévesen több amerikai Minuteman nukleáris ballisztikus rakéta indítását jelezte. A műholdfigyelő központban megszólalt az általános riadó, és a katonai központ feladata volt a megfelelő válaszlépések elrendelése (ekkoriban a szovjetunió vezetőjének még nem volt "nukleáris aktatáskája" a közvetlen irányításhoz). A szolgálatot teljesítő tiszt, Sztaniszlav Petrov, habár biztos nem lehetett benne, végül úgy döntött, valószínűleg téves riadóról van szó.
  • 1995. január 25.
    Egy a norvég Spitzbergákról fellőtt meteorológiai rakétát az orosz "korai előrejelzés" rendszer támadásnak ítélt, és riadót rendelt el. Hamarosan kimérték, hogy a becsapódás Oroszország területén kívül következik be. Később kiderült, hogy Norvégia előre elküldött bejelentése az orosz védelmi minisztérium bürokráciájában akadt el.

Források


Koronczay Dávid
fu@hali.elte.hu

Utolsó módosítás: 2003. december 15.